A szervezetünk számára legfontosabb ásványi anyagokról


A vízben található legfontosabb ásványi anyagok, és azok szervezetünkre gyakorolt hatásai.

(Nátrium, Kalcium, Magnézium, Kálium, Szulfát, Klorid, Fluorid)

A Nátrium szerepe:

A nátrium ásványi anyag olyan kationja a szervezetnek, melynek fő funkciója a szervezet só-víz háztartásának egyensúlyának fenntartásában nyilvánul meg. Nagy mennyiségű konyhasó, és a vele járó víz felszívódása azonban megterheli a keringést, a szívet, ami kiváltja a magas vérnyomást. Ha a vesék kiválasztó képessége csökken, és ezt nem követi nátriumszegény diéta, akkor is létrejöhet a magas vérnyomás, és annak következményes betegségei. A nátrium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül a szervezetből.

A Kalcium szerepe:

A kalcium ásványi anyag - kalciumionnak, mint kationnak számos sejt működésében van központi szerepe. Így a kalcium ásványi anyag pl. az izomsejtekben az ingerület-összehúzódás összekapcsolásában, a belső és külső elválasztású mirigyekben az ingerület-kiválasztás összeköttetésében, és a véralvadásban szerepel. Általában minden sejtben a sejthártya stabilizálása, és az enzimek aktivitásának szabályozása a feladata. A csontfelépítésében, stabilizálásában pedig aktív résztvevő kalcium-foszfát formában. A kalcium ásványi anyag bélből való felszívódása a D-vitamin ellátottságtól és a szervezet aktuális igényétől függ. A D-vitamin hatására fokozódik a kalcium felszívódása a bélrendszerből, a szervezet tehát képes általa növelni a kalcium ásványi anyag készletét, ha a táplálék elég kalciumot tartalmaz. Ha a táplálék kalcium ásványi anyag tartalomban szegény, vagy a szervezet D-vitamin ellátottsága elégtelen, akkor a felszívódás üteme nem tud lépést-egyensúlyt tartani a széklettel és vizelettel való ürítéssel. A csökkenő kalciumszint a mellékpajzsmirigy parathormon termelődését váltja ki, ami mobilizálja (kiemeli, kiválasztja) a csontokból a szükséges kalciumtartalmat addig, amíg a vér kalciumszintje megfelelő nem lesz.

Tehát ha nem biztosítjuk a vér megfelelő kalcium ásványi anyag ellátottságát a táplálék által, akkor a szükséges ellátottság csak a csontok mészben való elszegényesedése által valósulhat meg. A kalcium ásványi anyag lerakódását a csontokban a nemi hormonok, szexuálszteroidok is szabályozzák, idős korban csökkenő szintjük hozzájárul a csontritkulás kialakulásához. Nők esetében 30-35 éves kortól évente kb. 1%-kal csökken a csontok ásványi anyagtartalma, a menopauza (menstruáció elmaradása) utáni 5 évben felgyorsul 2-3%-ra ez a folyamat. Férfiak esetében általában csak 50 év fölött kezdődhet el a csontritkulás, és lassúbb a folyamat, kb. fél százalék évente. Csontritkulás fellépte esetén a Kalcium ásványi anyag és D-vitamin pótlás mellé C-vitamin és A-vitamin bevitelt is biztosítani kell. Kerülendő azonban csontritkulás esetén a túlzott húsfogyasztás, mert a húsfélék magas foszfortartalma miatt felborulhat a kalcium-foszfor arány.

A Magnézium szerepe:

A magnézium ásványi anyag, mint kation a szervezetben részt vesz a fogak és csontok felépítésében, továbbá szerepe van az ingerület (szinapszisok→ ingerület átadásának helye, ingerület átadása egyik sejtről a másikra) átvezetésében, így az ideg és izomműködésben. Megterhelő idegi vagy izommunka esetén ajánlott a plusz Mg ásványi anyag bevitel, ha a táplálkozás nem fedezi bőségesen a magnéziumszükségletet. Ha magnézium ásványi anyaghiány lép fel, a mellékpajzsmirigy sejtjeinek reakciókészsége csökken a vér kalciumcsökkenésével szemben, így nehezebbé válik a kalciumkoncentráció normalizálása, így fokozott görcskészség, gyenge és aritmiás (a szív működése /dobogása/ nem ritmusos) szívműködés jöhet létre. Ehhez társulhat még álmatlanság, idegességre való hajlam, magas vérnyomás, székrekedés, depresszió és gyenge izomműködés.

A Kálium szerepe:

A kálium ásványi anyag a bélből szívódik fel, és bekerül a szervezet folytonosan cserélődő káliumkészletbe. Szerepe van a sav-bázis egyensúly fenntartásában és az ideg-izom ingerületátvezetésben. Gyermekek, terhes nők, lábadozó betegek esetében nagyobb lehet a kálium ásványi anyag igény, ezt a kálium többletet a szervezet a gyarapodó sejtek építésére használja fel. Fokozott izommunka során, fokozottan lépnek ki a sejtekből a káliumionok, így pl. a nagy melegben végzett fizikai munka során a verejtékkel igen nagy mennyiségű káliumvesztés jön létre. Káliumhiány jellemző tünete lehet az izomgyengeség, és béltónus csökkenése, azaz bélrenyheség.

A Szulfát szerepe:

Általánosságban a fehérjék, és néhány enzim alkotóeleme. Befolyásolja a haj, a köröm és a bőr erősségét.

A Klorid szerepe: 

A nátrium- vagy a kálium-klorid formában fordul elő. A sejtek nélkülözhetetlen ionja, hiánytünet nem szokott előfordulni, mert a konyhasóval általában elég jut a szervezetbe.

A Fluorid szerepe:

A kacium mellet a fogak és a csontozat építőeleme. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Napi szükséglet 1,5 mg. Túladagolása veszélyes.

A vízben található legfontosabb ásványi anyagok "forgalma" szervezetünkben.

(Nátrium, Kalcium, Magnézium, Kálium) 

Nátriumforgalom a szervezetünkben:

A só-víz háztartás →a felvett és leadott só-víz mennyiségének viszonyát jelenti, melynek szerepe a belső környezet állandóságának fenntartása→pH sav-bázis egyensúly, ozmózis, azaz a sejtek és sejtek közötti tereknek megfelelő nyomásviszonyainak. A szervezetben lévő Na ionok (kb. 83-97 g) a szervezetben főleg a sejten kívüli (extracelluláris tér→ plazmában, szövetközti folyadékban 53%, csontokban 44%) térben helyezkedik el, a sejten belüli tér (intracelluláris tér) kevés Na iont tartalmaz (a teljes készlet 3%-át). A sejten kívüli tér és a béllumen között folyamatos nátriumkicserélődés zajlik.

A táplálékkal felvett ásványi anyag nátriumionok (felnőttben átlagosan 100 mmol/nap (kb.5g), csecsemőkben 2,5 mmol/testtömegkg) a bélből gyakorlatilag teljesen, a szervezet igényétől függetlenül felszívódnak (vízterápia→vízterek az emberi szervezetben, ionok szerepe és felszívódása a szervezetben). Az ásványi anyag aktív visszaszívás a bél felső szakaszában glukózzal együtt történik, a bél alsó szakaszával ellentétben. Mértéke elsősorban az elfogyasztott konyhasó, és ez az ürítés a szervezet szükségletének megfelelően szabályozott (ADH hormon, aldoszteron). A nátrium ásványi anyag ürítés mennyiség mértékétől függ. Erősen sózott étel fogyasztást, vagyis fokozott Na ásványi anyag bevitelt megfelelő mennyiségű víz elfogyasztása követi. Kóros nátrium ásványi anyag -vesztés leginkább a mellékvese betegségeiben (→mellékvesék által termelt aldoszteron→ nátriumszint szabályozás), vesebetegségekben, extrémfokú verejtékezés, bélhurut, nagy mennyiségű híg-vizes székletürítés esetén jöhet létre (ezekben az esetekben nem elégséges a cukrozott tea fogyasztása, enyhén sózott folyadék bevétele szükséges). Kóros nátrium ásványi anyag felszaporodás (nátrium-visszatartás) kialakulhat a jobb szívfél gyengesége miatt kialakuló keringési elégtelenségben és fehérjevesztéssel járó vesebetegségekben, ami a testsúly rohamos növekedése után ödéma (vizenyő) megjelenésére vezethet (→a vénás pangás és fehérjehiány miatt csökken a víz és a benne oldott Na visszaszívódása a vérbe). Emiatt csökken a keringő sejten kívüli folyadéktér mennyisége (plazmatér), aminek egyensúlyozása végett a fokozott hormontermelés mérsékli a víz és nátrium ürítését. Az így visszatartott víz és nátrium ásványi anyag a szövetközti térben halmozódik fel. Húgyhajtók a nátrum-transzportot vagy a vese Nátrium-Kálium ioncseréjét gátolva segítik elő a vizenyő lecsapolását.

Kalciumforgalom a szervezetünkben:

A kalcium ásványi anyag döntő többségében a széklettel ürül ki a szervezetből, kevesebb a vizelettel távozik, a szervezet kb. 750-1200 mg kalciumot tartalmaz összességében. A napi igény - RDA / OÉTI alapján -kb. 800- 1200-1500 mg. Legfontosabb kalcium ásványi anyag forrás a tej és a tejtermékek, az avokádó, a brokkoli, a cukorborsó, a dinnyék, az eper, a datolya, a diófélék, mák, petrezselyem, metélőhagyma, sóska, paraj, bab, mazsola, szójaliszt, D2 -vitaminforrás pedig a tej, vaj, tojás, halak mája, illetve a napfény ultraibolya hatása, melynek során a bőrben képződik a D3-vitamin (kolekalciferol). Ezek a D-vitaminok még biológiailag gyenge hatásúak, így a májban alakulnak tovább, majd a vesében jön létre a biológiailag megfelelően aktív formájuk. A képzési folyamat üteme a kalciumszint és a parathormon által szabályozott. Egészséges emberben mindig annyi aktív D-vitamin, parathormon (mellékpajzsmirigy hormonja) és kalcitonin (pajzsmirigyben képződő hormon) van, amennyi a vér normál kalcium ásványi anyag szintjét biztosítani tudja. A szervezetben a sejt közötti és sejten kívüli tér kalcium szintjének állandóságát az endokrin, hormonális rendszer biztosítja. Bő Kalcium ásványi anyag tartalmú táplálék esetén a fokozott kalciumbevitel megemeli a vér kalciumszintjét, mire a pajzsmirigy a kalcitonin nevű hormon kiválasztásával válaszol. A hormon hatására nő a kalcium ásványi anyag csontokba való beépülése, ezáltal a vér kalciumszintje csökkenhet, a kalcium ásványi anyag pedig raktározódik a csontokban.

A vérben, a plazmában a kalcium ásványi anyag részben fehérjéhez kötötten kering, ezért ha alacsony a vér fehérje (albumin) tartalma, akkor relatíve alacsony lesz a kalciumszint is. Az ionizált (szabad) kalciumnak van a legnagyobb élettani jelentősége, mert csökkenése izomgörcsöket provokálhat. Hosszan tartó sírás, hisztériás rohamok esetén alkalózis (→lúgosítás) alakul ki a vér vegyhatásában a fokozott légzés miatt, ami csökkenti a vér ionizált kalciumtartalmát, és ez görcsös állapotot válthat ki a kézfejekben.

A mellékpajzsmirigyek károsodása (ha alacsony a parathormonszint) esetén a vér (plazma) kalciumszintje olyan fokban csökkenhet, hogy a harántcsíkolt (váz) izmokban görcsök, tetániák jöhetnek létre, vagy ha túlzott a mellékpajzsmirigy parathormon termelése, akkor foltos csontritkulás alakulhat ki. Menopauza esetén hatásos lehet a kontrollált ösztrogén utánpótlás, illetve a megfelelő (kontrollált) Ca ásványi anyag és-D-vitamin adagolás. Figyelem! Sem a D-vitamin sem a kalcium ásványi anyag túladagolás nem megengedett, mert vese, izom, ér (trombózis) és szív eredetű problémák léphetnek fel!

Magnéziumforgalom a szervezetünkben: 

A Mg ásványi anyag főleg a sejten belüli térben helyezkedik el, mint fontos enzimaktivátor (glikolízis, DNS, RNS-képzés enzimjei). A szervezetben lévő kb. 25g Mg ásványi anyag nagyobbik fele a csontokban helyezkedik el, ahonnan szükség esetén aktivizálható, mozgósítható. Többi része a magnéziumkészletnek a sejten belüli térben található, így érthető, hogy új sejt képződése esetén (Pl. terhesség, gyermekkor) a szervezet magnézium ásványi anyag igénye fokozott. Fő magnézium ásványi anyag források a zöldségek-zöldtermékek (klorofill), gabonatermékek (teljes kiőrlésű gabonák előnyei), a bárányhús, a méhpollen, a savanyú káposzta, mák, napraforgómag, mandula, földimogyoró, dió, bab, lencse, kakaó, de a gyarapodás időszakában célszerű mindenképpen a megfelelő Mg ásványi anyag utánpótlás, plusz bevitel biztosítása (napi igény - RDA / OÉTI alapján - kb. 300-400 mg).

A magnézium ásványi anyag elsősorban a vizelettel ürül ki a szervezetből, azonban pl. bélhurutban, amikor a bélnedv nem tud visszaszívódni, a magnéziumkészlet mennyisége jelentősen csökkenhet. A magnézium ásványi anyag (Míra gyógyvíz magnézium-szulfát tartalma) fontos alkotórésze az epehólyag stimuláló (epe ürülését fokozó) és a hashajtó hatású gyógyvízkúra során (vízterápia→ gyógyvizek), de használata és főleg adagolásának mennyisége mindenképpen szakember kontrollálása mellett ajánlott, az epegörcs roham megelőzése miatt. A magnézium-oxid fehérítőszer, fogporok, hintőporok alkotórésze, a magnézium-glukonátot pedig sav, arzén és nehézfémsó mérgezések esetén alkalmazzák.

Káliumforgalom a szervezetünkben: 

A kálium ásványi anyag - káliumion a sejten belüli (intracelluláris) tér fő kation alkotója, a sejten kívüli térben csak igen kis mennyiségben (kb. 2,5g) található meg. A kálium sejtekbe való belépése összefüggésben van a glukóznak az inzulin által szabályozott felvételével (így pl. cukorbetegek kezelése kapcsán a vércukor-csökkenéssel egy időben fokozódik a sejtek (főleg az izomsejtek) káliumfelvétele, ami pótlás híján a plazma káliumszintjének csökkenéséhez vezet). A szervezet (átlagos kálium ásványi anyag tartalma kb. 150 g) a fölösleges káliumtól a verejték és széklet, illetve főleg vizeletürítés útján szabadul meg, a vesén át való Kálium ásványi anyag ürítés szabályozásában fontos szerepe van az aldoszteron hormonnak. A Na és K szint, illetve ioncsere szoros összefüggésben van egymással, biztosítva ezzel a sejtek közötti ozmótikus nyomásviszonyokat (só-víz háztartás). Ha a szervezetben fokozódik a káliumszint (káliumkészlet), fokozódik az aldoszteron hormon termelődése, ami fokozza a vese Na-K ioncseréjét, azaz fokozódik a Na visszaszívás, amit fokozott Kálium ürítés követ.

A felnőtt ember napi kálium ásványi anyag igénye átlagosan 2-3 g (RDA - OÉTI alapján), amit a kiegyensúlyozott vegyes táplálkozás biztosít (zöldségek→klorofill, hús, banán, alma, cseresznye, ananász, avokádó, almaecet, ásványvizek, bab, borsó, lencse, szójaliszt, dió, mák, mazsola, mandula, tökmag, gesztenye, kakaó, paraj, burgonya, viszonylag kevesebb kálium tartalmú a teljes búza és rozsliszt, tej és tejtermékek, a karalábé, karfiol, kelkáposzta, retek és zellergyökér). Célszerű a folyadékhiányt gyümölcsnedvekkel pótolni, de csak a munka befejeztével, mivel a fokozott izom összehúzódások miatt amúgy is több a plazmában (izomsejtekből kilépő kálium miatt) a káliumszint. A szervezet kálium ásványi anyag, káliumkészlete kórosan csökkenhet pl. bélhurutban, egyes vizelethajtók esetében, és kortikoszteroidok szedése esetén. A káliumszint extrém növekedése (pl. veseelégtelenségben, kálium ásványi anyag túlzott adagolása esetén) szíven belüli ingervezetési zavarokhoz (blokkokhoz), sőt szívmegálláshoz vezethet.


https://taplalkozas.bioenergetikus.hu/asvanyi-anyagok.php

Részletek: https://www.webbeteg.hu/cikkek/fogyokura/3044/az-asvanyvizek-osszetetele